Az MIT beszámolóból kiderül, a kutatók nem új hanem megszokott anyagokat használtak fel, éppen ezért is biztosak abban, hogy az eredmények néhány éven belül megjelenhetnek a hétköznapokban. Tekintve az energia hordozók körüli hangulat fokozódását, elsődleges problémát oldana meg a fejlesztés.  A legfontosabb előny, hogy az újratöltéshez szükséges idő radikális mértékben lerövidül, idővel pedig az esetleges tömeggyártásnak köszönhetően a költségek is csökkenhetnek. 

A kutatócsoport már 2004.-ben el jutott az első igazán fontos felismeréshez, akkor ugyanis rájöttek, hogy a manapság használatos, sok energiát tároló lítiumion akkumulátoroknál nem magától értetődő a lassú feltöltési sebesség, emögött valamilyen, eddig nem ismert ok bújhat meg.  További munka eredményeként az is kiderült, hogy a lítium-vas-foszfát esetében az lítiumionoknak sokkal gyorsabban kellene mozogniuk, mégpedig a felszínről hozzáférhető csatornák révén, amelyek lehetővé teszik a nagyobb sebességet.  A probléma abban jelentkezett, hogy nem minden ion volt ilyen "csatorna" közelében, a kívül maradók pedig nem is fértek hozzá a csatornákhoz.  A kutatás folytatásaként egy olyan rendszerrel sikerült előállniuk, amely a városok körgyűrűihez hasonlóan lehetővé teszi az ionok számára a csatornákhoz történő egyszerű navigálást.  A felszín átalakításával tehát sikerül megoldaniuk a korábbi problémát, ez pedig azt eredményezte, hogy a prototípusként használt, kisebb méretű akkumulátor alig 10-20 másodperc alatt feltöltődjön. Eméletileg a felhasználásnak nincsenek korlátai, az új fejlesztés minden esetben alkalmazható ahol akumulátorról üzemeltethető készüléket alkalmaznak, a technológia a méret és a súly csökkenését is eredményezi majd, amely különösen a hordozható készülékek esetében hasznosítható.

Ezzel együtt a gyártási költségek is csökkenhetnek - amennyiben valóban a kereskedelembe
kerülnek majd az új példányok, leghamarabb sajnos csak 24-36hónap múlva, bizakodva várjuk.

Forrás: MIT news