A Science magazin k�l�nkiad�sa sorra vette azokat az akad�lyokat, melyek a k�olajsz�rmaz�kokon alapul� jelen�nk �s a meg�jul� �s fenntarthat� energiaforr�sokon alapul� j�v�nk k�z�tti �tmenet �tj�ban tornyosulnak.

A magazin a legf�bb t�nyez�k k�z�tt eml�ti a napenergia t�rol�s�ban, a napcell�k �p�t�s�ben, a sz�ndioxid eltemet�s�ben valamint a cukrok �zemanyagg� t�rt�n� �talak�t�s�ban jelentkez� hi�nyoss�gokat. A fenntarthat� energia jelenleg a vil�g sz�m�ra az egyik leg�sszetettebb �s legs�rget�bb kih�v�s, �rja John Holdren az AAAS eln�ke.

A tud�sok szerint a fokozatos �t�ll�shoz az al�bbi ter�leteken lenne a legnagyobb sz�ks�g az �tt�r�sekre. T�k�letesen meg kellene ismern�nk a sz�ndioxid k�mi�j�t, illetve m�lyebben bele kellene l�tnunk a fotoszint�zis folyamat�ba. Emellett cs�kkenteni kellene a nap-panelek alapj�ul szolg�l� napcell�k el��ll�t�si k�lts�g�t, illetve hat�konyabb� kellene tenni a napenergia �talak�t�s�t �s t�rol�s�t is. Ugyan�gy jav�tani kell a n�v�nyi cukrok bioetanoll� val� �talak�t�s�t, mivel jelenleg ez t�nik a leg�g�retesebb meg�jul� energiaforr�snak, �s v�g�l alaposan tanulm�nyozni kell a sz�ndioxid foglyul ejt�s�nek �s a f�ld alatt t�rt�n� t�rol�s�nak m�dozatait �s kock�zat�t.

A k�rd�sek egy r�sz�vel �gy t�nik siker�l megbirk�znunk. Az amerikai Purdue Egyetem kutat�i a bioetanol termel�s n�vel�se �rdek�ben a lignin el��ll�t�s�nak metabolikus lehet�s�geit tanulm�nyozz�k. A lignin egy, a f�kban megtal�lhat� anyag, ami meger�s�ti a n�v�ny sejtfalait. Emellett azonban egyfajta g�tk�nt is szolg�l a cellul�z �s az azt cukrokk� lebont�, majd etanoll� alak�t� enzimek k�z�tt. A kutat�k a lignin termel�d�s�t vett�k szem�gyre ny�rf�kban, hogy a f�k genetik�j�nak manipul�l�s�val befoly�solhass�k az el��ll�tott mennyis�get, �gy a lignin cs�kkent�s�vel jobb bioetanol forr�ss� tehetik a f�kat.

A cukrok �zemanyagg� t�rt�n� �talak�t�s�ban szint�n l�nyeges el�rel�p�sek t�rt�ntek. A n�v�nyekb�l, mint a fent eml�tett ny�rf�b�l is nyerhet� cukormolekul�kat mikrob�k alak�tj�k etanoll�, ilyen t�bbek k�zt az �leszt� is. Az etanol azonban �ltal�ban m�rgez� a mikrob�kra n�zve, ami �jabb korl�tot jelent a termel�kenys�g szempontj�b�l. Erre a probl�m�ra els�k�nt az MIT Gregory Stephanopoulos �ltal vezetett csapata tal�lt megold�st, akik tavaly decemberben sikeresen m�dos�tottak egy �leszt�t, hogy az ellen�ll�bb legyen az alkohollal szemben.

A napenergia ter�let�n szint�n akadnak kecsegtet� tal�lm�nyok. Ilyen az az ausztr�l kezdem�nyez�s, melynek seg�ts�g�vel a napcell�k el��ll�t�si k�lts�ge ak�r 75 sz�zal�kkal is lecs�kkenthet� lehet. A titok nyitja a v�kony szil�ciumosty�k el��ll�t�s�nak egy hat�konyabb m�dszer�ben rejlik.

A meg�jul� �s fenntarthat� energiaforr�sok ter�n el�rt fejl�d�s ellen�re sz�mos nagy energiafogyaszt� nemzet - k�zt�k K�na �s az Egyes�lt �llamok - nem hajland� h�tat ford�tani a k�rnyezet sz�m�ra legkedvez�tlenebb energiaforr�snak, a sz�nnek. Ennek eredm�nyek�nt egyre nagyobb az �rdekl�d�s a sz�n megk�t�se ir�nt. L�nyege, hogy a gy�rakb�l ki�raml� sz�ndioxodot foglyul ejtik, majd a g�zt m�lyen a f�ld al� pump�lj�k, �gy nem ker�l ki a l�gk�rbe, hogy ott kifejthesse k�ros �vegh�z hat�s�t.

A technik�t kisebb m�reteken m�r alkalmazz�k, f�k�nt az olajmez�k�n, ahol a visszapump�lt CO2 �ltal biztos�tott nyom�s kipr�seli a marad�k olajat, �gy n�velve a kutak hozam�t. A gond csup�n az, hogy nem �ll rendelkez�sre elegend� kutat�si anyag annak felm�r�s�hez, hogy mennyi CO2 sziv�roghat ki ezekb�l a t�rol�kb�l, hangoztatta a Harvard Egyetem kutat�ja, Daniel Schrag. Szerinte a m�lyen, a tengerfen�k alatt fekv� k�zetr�tegek t�bb mint el�g kapacit�st biztos�tan�nak a vil�g sz�ndioxid kibocs�t�s�nak �vsz�zadokon �t t�rt�n� elhelyez�s�re. A jelenlegi tendencia azonban azt t�kr�zi, hogy az ilyen jelleg� kutat�sokba igen m�rs�kelt a befektet�i hajland�s�g, b�r ezt a trendet tal�n kiss� megmozgatja a minap bejelentett 25 milli� doll�ros Virgin Earth Challenge.