Az amerikai viktori�nus �p�letek modern homlokzatainak nagy r�sze a 19. sz�zad egyik legnagyobb f�nytechnikai �j�t�s�t rejti.

Chicago �s m�s k�z�p-nyugat amerikai ipari v�rosok viktori�nus �p�let�nek modern homlokzatainak nagy r�sze egy let�nt, elfeledett technik�t rejt. A r�gen �zleteknek �s int�zm�nyeknek otthont ad� �p�tm�nyek k�l�n�s �vegt�bl�kat rejtenek, �gynevezett Luxfer prizm�kat. Ezek fest�k �s vakolat r�tegek m�g�tt pihennek, pedig a 19. sz�zad egyik legnagyobb �j�t�sai voltak a f�nytechnika ter�n, egy olyan �tlet, ami a mostani energia sp�rol�s id�kben visszat�r�sre k�sz�l.

Az 1880-as �vekre Chicago gyorsan terjeszked� kereskedelmi �p�leteinek bosszant� probl�m�val kellett szemben�znie. Hogyan biztos�tsanak elegend� f�nyt a t�gas belterekbe? A hagyom�nyos s�k �vegt�bl�k csak bizonyos m�rt�kben engedt�k be a f�nyt, a sz�k utc�k ablakait pedig egyre er�sebben be�rny�kolt�k a mind magasabbra t�r� �j �p�letek. A mesters�ges vil�g�t�s m�g messze nem volt t�k�letes. A g�zl�mp�k vesz�lyesek voltak, ny�ron pedig m�r-m�r elviselhetetlen�l melegek, az elektromos vil�g�t�s pedig m�g dr�ga �s a h�l�zatok sem �p�ltek ki. A v�rosi belterek f�nyes nappal is a f�lhom�lyba vesztek, az embereknek sokszor bemenni sem volt m�r kedv�k a h�zakba.

Ekkor jelent meg a sz�nen James Pennycuick, egy brit feltal�l�, aki az Egyes�lt �llamokban nyitott boltot, hogy �vegb�l elektromos szigetel�ket gy�rtson. Pennycuick hamarosan azon vette �szre mag�t, hogy a s�t�tbe vesz� helys�gek megvil�g�t�s�nak probl�m�j�n t�preng. Az 1840-es �vekt�l az amerikai �p�t�szek az utc�k j�rd�iba �gyazott �vegt�gl�k sor�t kezdt�k alkalmazni az alagsorok megvil�g�t�s�ra. Kor�bban a haj��p�t�k m�r k�s�rleteztek �gynevezett "fed�lzeti prizm�kkal", melyekkel azt akart�k el�rni, hogy ne f�kusz�l�djon a napf�ny az esetlegesen gy�l�kony rakom�nyra. A v�zszintes lencs�k biztons�gosan sz�tsz�rt�k a fel�lr�l �rkez� f�nyt a haj� rakter�ben. Pennycuick figyelm�t felkeltette az elv, �s k�v�ncsi volt, vajon egy f�gg�leges �veglap k�pes-e hasonl�an befogni �s sz�tsz�rni a f�nyt az �ruh�zak s�t�t zugaiba.

�gy v�lte a prizm�k megfelelnek a feladatra. Mi lenne ha az ablakok belsej�be egy prizma sorozatot �gyazna, melyek gondos elrendez�se megt�ri a napf�nyt, a felesleget pedig az �ruh�z frontj�r�l a s�t�tebb belt�rbe ir�ny�tja? A nagyon gyeng�n megvil�g�tott �p�leteket k�t prizmasorral l�tta volna el, az egyik az ablakok fels� r�sz�n helyezkedett el, a m�sik sorozat pedig a mennyezeten. �gy az ablak prizm�i a mennyezetre vet�tett�k volna a f�nyt, ahonnan egyenletesen sz�r�dott volna sz�t a helys�gben, ak�rcsak a haj�k eset�ben.

1882-ben a brit f�rfi szabadalmaztatta "prizm�s f�ny" koncepci�j�t, innen azonban t�bb mint egy �vtizedet kellett v�rni, hogy a megold�s a gyakorlatban is megjelenjen. Ez az id� v�g�l William Winslow feltal�l�nak k�sz�nhet�en j�tt el, amikor Winslow kis prizm�k �sszetold�s�val elk�sz�tett egy kism�ret� ablakot. Winslow egy �gynevezett "elektro-m�zas" elj�r�ssal forrasztotta �ssze a prizm�kat. Az elj�r�s pofonegyszer� volt: vegy�nk k�rbe minden prizm�t egy v�kony r�zcs�kkal �s eressz�k bele egy elektrolit f�rd�be. Az �veg �s a f�m �sszeolvadt, �s egy er�s, szil�rd panelt alkotott.

A prizm�s ablakok gy�rt�s�ra �s forgalmaz�s�ra Pennycuick egy chicag�i feltal�l�kb�l �ll� csoporttal kar�ltve megalap�tott�k a Luxfer Prizma T�rsas�got. A c�g k�t professzort is a soraiban tudott a k�zeli Northwestern Egyetemr�l, akik a prizm�k lehet� legjobb elhelyez�s�n dolgoztak. �p�t�szeket k�rtek fel prizmabar�t �p�lettervek elk�sz�t�s�re, az ifj� Frank Lloyd Wright, a 20. sz�zad egyik legizgalmasabbnak �s legforradalmibbnak tartott �p�t�sze pedig az ablakt�bl�k d�sz�t�s�n dolgozott. A Luxfer a chicag�i ipar t�mogat�s�t �lvezve nem sz�k�lk�d�tt anyagiakban �s 1897-ben bemutatta csillog� v�lasz�t a hom�lyos boltokra �s s�t�t irod�kra: egy 10 n�gyzetcentim�teres prizma �veget, ami r�csokba rendezve a hagyom�nyos ablakok tetej�n vagy a szell�ztet�sre haszn�lt zsan�rozott fels� ablakokon volt elhelyezhet�.

Egy Luxfer prizma �veg
Az eredm�ny megd�bbent� volt, nappal a legt�bb prizma ablakkal felszerelt szob�ban semmilyen mesters�ges f�nyre nem volt sz�ks�g. Az �js�gok hirdet�sei b�szk�n hangoztatt�k, hogy mesters�ges f�ny helyett haszn�lj�k a prizm�kat, a napf�ny ugyanis nem ker�l semmibe. Ez igaz is, ellent�tben a Luxfer prizm�kkal, melyeknek igen borsos lett az �ruk. Egyetlen szoba �t�vegez�se 200 doll�rba ker�lt, egy nagyobb l�tes�tm�nyn�l m�r t�bb ezer doll�rr�l kellett besz�lni, egy �vsz�zaddal ezel�tt pedig egy doll�r j�val nagyobb �rt�ket k�pviselt mint ma. A Louise Sullivan �ltal tervezett hatalmas Carson Pile Scott �ruh�z ablakai 40 000 doll�rt em�sztettek fel.

A k�lts�gek ellen�re a v�s�rl�k t�bbs�ge j� befektet�snek tartotta a prizma �veget, szerint�k k�t-h�rom �v alatt visszahozta az �r�t, a chicag�i Orr & Lockett vas�ru bolt ny�ri vil�g�t�si sz�ml�ja p�ld�ul 360 doll�rr�l 132-re esett vissza. A Princeton Egyetem is Luxferekkel szerelte fel �j k�nyvt�r�t, ak�rcsak a Kanadai Vas�t T�rsas�g montreali termin�lj�t. Az elektrolitos elj�r�s hat�s�ra a Luxferek gyakorlatilag t�z�ll�v� v�ltak, ezt bizony�tja a McClurg & Co. h�res k�nyvesboltj�ban puszt�t� t�zv�sz, amelyben szinte csak a prizma�vegek maradtak s�rtetlenek. 1906-ra 12 000 �p�letben alkalmazt�k a technik�t orsz�gszerte, a bev�s�rl� utc�k k�pe �talakult, homlokzatuk egys�gesen csillogott a prizma �veggel ell�tott kirakati ablakokt�l �s mennyezeti prizm�kt�l.

A Luxfer siker�t j�l p�ld�zza sz�mtalan peres �gy�k a m�sol�kkal. N�mely riv�lis �j�t�s meglep�en biztat� volt: 1898-ban egy nyugat-virginiai feltal�l�, Frank Wadsworth azzal az �tlettel �llt el�, hogy bemetsz�seket v�g egy hagyom�nyos ablak�vegbe �s k�t lap �sszeilleszt�s�vel egy bels� f�nyterel�t hoz l�tre. A m�dszer olcs�bb �s k�nnyebben karbantarthat� volt, a bemetsz�sek azonban meggyeng�tett�k az �vegszerkezetet, t�r�kenyebb� t�ve az �veglapokat. �gy Wadsworth megold�sa nem bizonyult versenyk�pesnek a Luxferrel, ami kil�pett az �llamokb�l �s Eur�p�ban indult h�d�t� �tj�ra. Londonban �s Berlinben is le�nyv�llaltok j�ttek l�tre, az �zlet�g 1924-ben �rte el cs�cspontj�t egy hatalmas prizma �vegtet�vel a holland De Bijenkorf �ruh�zon. A Luxfer az alagsorok fel�lr�l t�rt�n� megvil�g�t�s�nak �tlet�t is �tdolgozta, megalkotva a v�zszintes "lucidux" paneleket az alagsorokra es� f�ny egyenletesebb eloszt�s��rt.

A siker azonban nem volt hossz� �let�. Az 1930-as �vekre a Luxfer maga is �divat�v� kezdett v�lni, k�sz�nhet�en az elektromoss�g terjed�s�nek �s olcs�v� v�l�s�nak. A prizma�vegek ragyog�sa feleslegess�, s�t terhess� v�lt. A m�g l�tez� ablakokat ma �ltal�ban deszka- vagy s�t�t fest�kr�teg bor�tja, a k�zponti l�gkondicion�l�s megjelen�s�vel hal�luk v�gleg teljess� v�lt, a cs�rendszereket eltakar� �lmennyezet minden nyomukat elt�ntette.

N�h�ny k�z�p-nyugati v�ros elhagyott �p�leteiben m�g megtal�lhat�k a Luxferek, b�r a korai �veggy�rt�sban alkalmazott mang�n a legt�bb �veglapot els�t�t�tette, egy rendk�v�l sz�p, �m hasznosnak nem mondhat� ibolya �rnyalattal. A z�ld �p�t�szet �s a drasztikusan emelked� energiak�lts�gek azonban �jra el�t�rbe helyezt�k a term�szetes f�nyt kiakn�z� megold�sokat.

A Siemens �s a 3M a Luxferhez hasonl� hat�s� prizma h�rty�t �s akril paneleket fejlesztett ki, de m�g Wadworth kudarcot vallott �vege is megjelenhet a gyakorlati alkalmaz�sok k�z�tt. A m�anyag panelek �s a l�zerv�g�s egy�ttese �letk�pess� teszi a feltal�l� �tlet�t, amit egy ausztr�l c�g, a Solartran visz tov�bb. �gy az �vtizedek fest�k �s furn�rlapok alatti bez�rts�ga ut�n Pennycuick sz� szerint f�nyes �tlete elk�pzelhet�, hogy �jra teret nyerhet a ma �p�t�szet�ben.

 Forr�s: http://www.sg.hu/cikk.php?cid=60351