| Robotkar "protézis" igazi áttörés.
A bécsi Otto Bock Health Care Products cég szakemberei olyan új intelligens protézist mutattak be, amelyet viselőik akár a gondolataik segítségével is vezérelhetnek.
"Ez a projekt joggal mondható szenzációsnak, hiszen az általunk kifejlesztett eszköz fantasztikus előrelépés az eddigi művégtagokkal szemben. Az intelligens protézis rendkívülisége abban rejlik, hogy minden egyes olyan izmot felhasználunk a műkar irányítására, amelyeknek alapvető feladata a mozgás vezérlése" - nyilatkozta Hans Dietl, az Otto Bock Health Care Products vezetője.
 A hagyományos protéziseket három úgynevezett szabadságfok jellemzi, az új műkart azonban hét, amely azt jelenti, hogy enek köszönhetően jelentős mértékben nő a használók mozgási szabadsága. Az első beteg, aki megkapta az új protézist, Christian Kandlbauer osztrák állampolgár. A 20 éves fiatalember két évvel ezelőtt veszítette el egy áramütés következtében mind a két karját. "Kandlbauer a súlyos sérülései, a fiatal kora és a motivációja miatt ideális jelölt volt a számunkra" - közölte Manfred Frey, a bécsi AKH Plasztikai és Rekonstruktiv Sebészeti Klinikai Részlegének vezetője.
A hatórás beavatkozást Frey és csapata végezte el tavaly decemberben. A műtét után az elveszített karok mozgásáért felelős izmok képessé váltak az új művégtag irányítására. A vezérlési impulzusok felerősítésére a kutatók a mellizmokat használták fel. A protézisben pedig elektródákat helyeztek el, amelyek képesek fogni a felerősített jeleket. "Eddig mindenhez segítség kellett, most azonban már gyakorlatilag mindent el tudok magamtól is végezni. Sőt, nemrég visszatérhettem a munkahelyemre és újra teljes értékű szakemberként állhattam munkába" - mondta boldogan az autószerelőként dolgozó Christian Kandlbauer.
 "Az új protézis használatkor a betegnek a már nem létező kezét el kell képzelnie egy 3D-s térben, majd ki kell találnia, hogy mit akar csinálni. A műkar pedig a gyakorlatba ülteti át a gondolatokat. A protézis vezérlése nagyon egyszerű" - hangsúlyozta Hans Dietl. "Az eszköz teljesen új dimenziókat nyit a végtagjaikat elveszítő emberek életében, akik számára minden mozdulat kész főnyeremény" - tette hozzá Manfred Frey.
Kandlbauer az első európai beteg, aki megkapta az új műkart. Az Egyesült Államokban további hét személy bevonásával végeznek teszteket. A művégtag sorozatgyártása a szakemberek szerint 3 éven belül indulhat el. A projekt költségvetése jelenleg 5 és 6 millió euró között van.
Forrás: sg.hu
Agytevékenységre reagáló robotkéz 2007. augusztus
A Johns Hopkins és a Rochesteri Egyetem tudósainak sikerült egy majom agytevékenységét rögzíteniük, majd a jeleket egy robotkéznek továbbítaniuk.
A sikeres kísérlet során a majom közvetetten, a robotkéz segítségével le tudott játszani néhány akkordot egy zongorán. A projekt célja olyan protézisek megalkotása, amelyek a jelenlegieknél jóval pontosabb irányítást és mozdulatok megtételét tesznek lehetővé.
"Reméljük, hogy egy nap már lehetséges lesz egy robotvégtag áramkörének beültetése közvetlenül agyba" - jelentette ki Mark Schieber, a Rochesteri Egyetem kutatója. "Így az áramkör közvetlenül csatlakozhatna az agyhoz és érzékelhetné a kéz vagy akár csak egyetlen ujj számára kiadott mozgási parancsokat" - hangsúlyozta Nitish Thakor, a Johns Hopkins Egyetem mérnöke.
A legtöbb jelenlegi műkéz egyszerű szerkezet és szinte kizárólag fogómozdulatok elvégzését biztosítja. Igaz, nemrég a Touch Bionics nevű skót vállalat egyik szakembere megalkotta a világ első, külön mozgatható ujjakkal büszkélkedő műkezét, azonban ezeknek a protéziseknek az elterjedésére még akár éveket is várni kell. A szakemberek a sikeres teszteknél különböző kézmozgásokra késztették a majmokat, majd közben rögzítették az agytevékenységüket. Ezek után létrehoztak egy algoritmust, amely dekódolta a jeleket, így pontosan tudták, hogy melyik jel melyik mozdulatsort jelöli. Végül a mintákat felhasználták egy robotkéz irányítására. A protézis sikeresen leütötte a billentyűket egy zongorán.
Az első kísérletek azonban offline zajlottak, a tudósok a következő hat hónapban tervezik a világszerte hatalmas érdeklődéssel várt online bemutatót. Ennek során a majmokba elektródákat helyeznek, amelyek a dekódoló alkalmazás segítségével összeköttetésben lesznek egy virtuális műkézzel. Kérdéses, hogy az algoritmus csak az előre rögzített jeleket képes elemezni vagy a valós időben kapott mintákat is. Ezenkívül vannak olyan mozdulatok is, mint például amikor valaki kinyújtja az izmait, amelyeket a szoftvernek szintén fel kell ismernie és meg kell különböztetnie más mozdulatoktól, mondjuk egy billentyű leütésétől.
A terv mindenesetre az, hogy a program mindent megcsinál majd, amire a majmok gondolnak. Ennek eléréséig azonban még sok időnek kell eltelnie. "Ezek az eredmények azonban nagyon biztatóak" - közölte Krishna Shenoy, a Stanford Egyetem munkatársa.
Bionikus kéz 2007. július
A Touch Bionics nevű skót vállalat egyik szakembere megalkotta a világ első külön mozgatható ujjakkal büszkélkedő műkezét.
A hivatalosan i-Limb nevű bionikus kéz a világon az első olyan műkéz, amelynek mind az öt ujja akár külön-külön is mozgatható, ezért az eddigi legjobb megoldásnak számít a kezüket elvesztők számára. Az első betegek amerikai klinikákon már meg is kapták az új kezüket, a páciensek többsége az iraki háború amerikai veteránja.
"A technológia, amelyen az i-Limb alapul, hosszú évekig tartó kutatás és fejlesztés eredménye. A protézist az intuitív rendszer vezérli, amely egy jelbemenetre épül. Mindez azt jelenti, hogy érzékeny elektródák segítségével megmérjük a bőr felszínén a biokémikus folyamatok során az izomsejtekben keletkező elektromos feszültséget" - mondta David Gow, a bionikus kéz megalkotója. Az i-Limb kézben minden egyes ujjnak külön motorja van és a műkéz érzékenyen reagál a nyomásértékekre is. Így a viselői felvehetnek egy könnyen deformálódó tárgyat, anélkül, hogy megsemmisítenék azt.
 
 
Klikk a képre a nagyobb változathoz
A nyomásadatokat egy szenzor értékeli és azonnal leállítja a motorokat, ha úgy látja, hogy a nyomás meghaladna egy bizonyos értéket. A protézis további előnye, hogy moduláris felépítésű, így azok is használhatják, akiknek részben vagy egészben megsérült, vagy tönkrement az előző i-Limbjük egyik ujja. A megoldás hátránya, hogy rendkívül drága, potom 13 000 euró, azonban a kezüket elvesztett emberek számára új reményt adhat a teljes élethez.
A hagyományos műkezet használó betegek számára az átállás zökkenőmentesen megvalósítható, akár perceken belül megtanulhatják az új funkciókat. "A protézis, amit korábban használtam, alig volt több egy fémkampónál. Az i-Limb ezzel szemben egy dinamikus kéz, amellyel bármit teljesen meg tudok fogni és azt tehetek, amit akarok" - nyilatkozta egy beteg.
Robotkarokat fejlesztett az Intel
2007. október 1.
A cég kutatólaboratóriumában olyan robotkart és robotkezet hoztak létre, amelyek még érintés előtt képesek érzékelni a tárgyakat.
"Mind a robotkar, mind az ahhoz kapcsolódó kéz és annak ujjai el vannak látva érzékelőkkel. Így az eszköz pontosan meg tudja állapítani egy adott objektum méretét, formáját és nagyságát. A célunk az, hogy a jövőben a robotok akár az emberek által lakott környezetben is használhatók legyenek és alkalmazkodjanak" - összegezte a Pre Touch technológia lényegét Josh Smith, az Intel Research vezető kutatója. Smith úgy vélte, jelentősen bővíteni kell a szenzorok által felismert anyagok körét, így a robotok a jövőben pontosan meg tudják majd különböztetni, hogy egy műanyag, egy fa, egy papír vagy egy fém tárgyat érzékelnek-e.
A jelenleg az autógyárakban használt robotok mindig egy olyan rendszerben dolgoznak, ahol pontosan tudják, hogy egy tárgy vagy alkatrész hol található. Problémát jelent viszont, ha a keresett objektum nincs a közelben. A Pre Touch technológia segítségével viszont a robotok a közelükben lévő ismeretlen tárgyak jellemzőiről is képet kaphatnak. Így lehetővé válna, hogy egy robot megkülönböztessen egy üres és egy vízzel teli poharat és kérésre vizet vigyen egy embernek vagy rendet rakjon egy lakásban.
Minden egyes szenzor réz- és alumíniumfóliákon alapuló egyszerű elektródákból áll. Ezek az érzékelők a mechanikus ujjak ujjbegyein találhatók, és képesek érzékelni az elektromos mező változását. A beérkező adatokat különleges algoritmusok dolgozzák fel és összehasonlítják a korábban betáplált és felderített objektumok jellemzőivel. Amennyiben egyezés van, a robot pontosan tudja, milyen eszközről van szó, ha viszont a minta új, akkor bekerül az adatbázisba. A legfontosabb feladat az, hogy a robotok akár mozgás közben is képesek legyenek megállapítani egy tárgy pontos helyzetét, méretét és formáját.
"Az egyik legnagyobb problémát még mindig az jelenti, hogy megtanítsuk a robotokat egy berendezést vagy anyagot megérinteni, érezni és azt akár módosítani" - hangsúlyozta Oussama Khatib, a Stanford Egyetem professzora. A szakember szerint az ötlet érdekes és rámutat arra, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet kell arra fordítani, hogy az új technológiákat integrálják a már meglévő rendszerekbe.
Videó a robotkar működéséről
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
A hagyományos protéziseket három úgynevezett szabadságfok jellemzi, az új műkart azonban hét, amely azt jelenti, hogy enek köszönhetően jelentős mértékben nő a használók mozgási szabadsága. Az első beteg, aki megkapta az új protézist, Christian Kandlbauer osztrák állampolgár. A 20 éves fiatalember két évvel ezelőtt veszítette el egy áramütés következtében mind a két karját. "Kandlbauer a súlyos sérülései, a fiatal kora és a motivációja miatt ideális jelölt volt a számunkra" - közölte Manfred Frey, a bécsi AKH Plasztikai és Rekonstruktiv Sebészeti Klinikai Részlegének vezetője.
"Az új protézis használatkor a betegnek a már nem létező kezét el kell képzelnie egy 3D-s térben, majd ki kell találnia, hogy mit akar csinálni. A műkar pedig a gyakorlatba ülteti át a gondolatokat. A protézis vezérlése nagyon egyszerű" - hangsúlyozta Hans Dietl. "Az eszköz teljesen új dimenziókat nyit a végtagjaikat elveszítő emberek életében, akik számára minden mozdulat kész főnyeremény" - tette hozzá Manfred Frey.
