|
Felvzoltk az lcz eszkz elvt
Kt matematikus szerint a sci-fik lcz eszkzei a valsgban is mkdhetnek. Elvk lnyege, hogy bizonyos objektumok egy gynevezett szuperlencse kzelben ltszlag eltnnek.
A jelensg egy "rendhagy lokalizlt rezgs" elnevezs hatson alapul s br a Nicolae Nicorovici s Graeme Milton pros elismeri, hogy a gyakorlati kivitelezs komoly kihvsokat jelentene a mai techniknak, a mgtte rejl matematika mkdkpesnek bizonyult. gy az ltaluk lert sszetett jelensg, ha csak egy kicsit is, de kzelebb hozza egymshoz a tudomnyt s a fantasztikumot.
A jelensg hasonl egy hangvilla s egy pohr tallkozshoz. A hangvilla egy bizonyos frekvencin rezeg, ha a pohr mell tesszk, akkor az is elkezd ugyanezen a frekvencin rezegni. Ugyanakkor az lczshoz sokkal inkbb a fnyhullmok rezgsre van szksg, mintsem a hangra.
A koncepci ebben a rendkvl kezdeti szakaszban csupn annyira elegend, hogy porrszecskket tegyenek lthatatlann, rhajrl itt mg sz sem eshet.
Nicorovici s Milton pldjban egy parnyi megvilgtott por szrja szt a fnyt olyan frekvencikon, melyek ers, finomra hangolt rezgst keltenek egy, a porhoz nagyon kzel elhelyezked lcz anyagban. Ez a rezgs visszahatva a porra kiiktatja a fny visszaverdst, lthatatlann tve a por rszecskit.
Az egyik mdszer az lczs ltrehozsra a szuperlencse, amit nemrg felfedezett, a fnyt szokatlan viselkedsre br, negatv trsmutatj anyagokbl lehet ellltani. Az elv nem j, mr 1967-ben felvzolta egy orosz fizikus, Viktor Veselago, a szksges anyagokat azonban csak jval ksbb sikerlt ellltani, ksznheten John Pendry s David Smith professzorok munkjnak.
A japn lcz dzseki A szuperlencse egyik ttrje, Sir John Pendry, a londoni Imperial College fizika professzora szerint, ha a por elg kzel van, akkor az rendkvl agresszv reakcit vlt ki az lcz anyagban, ami alapveten visszahatva a porra, megsznteti a fny visszaverdst.
A matematikusok szerint az lczs nem csupn a porral mkdne, de jval nagyobb objektumokkal is, azt azonban elismerik, hogy a hats csak bizonyos fny frekvencikon mkdne, gy valszn, hogy az lczand objektumnak csak egy rsze tnne el. Pendry professzor a BBC-nek elmondta, maga sem tartja kizrtnak a matematikusok lltst, br a mdszer messze nem tkletes, hiszen a fentiek mellett mret s alakbeli korltok is fellpnek az objektum esetben, melyek rszben vagy egszben kizrhatjk az lczhatsgot.
| |