Arlie Petters professzor

A fentieket a Rutgers �s Duke Egyetem tud�sai, Charles R. Keeton, a csillag�szat �s fizika professzora, �s Arlie O. Petters, matematika �s fizika professzor, a rendszer kifejleszt�i �ll�tj�k. Munk�juk egy nemr�g napvil�got l�tott elm�let, az �gynevezett Randall-Sundrum gravit�ci�s modell m�sodik v�ltozat�n alapul. Ez az elm�let azt mondja ki, hogy a l�that� univerzum egy nagyobb univerzumba �gyazott membr�n, a kutat�k hasonlat�val �lve egy az �ce�non �sz� h�n�r. A membr�n-univerzumnak �t dimenzi�ja van, n�gy t�rbeli �s egy id�beli, azaz eggyel t�bb a t�rbeli dimenzi�, mint az �ltal�nos relativit�s elm�letben.

A Keeton �s Petters �ltal kifejlesztett rendszer t�bb olyan kozmol�giai hat�st is megj�vend�l, melyek megfigyel�s�vel igazolhat�v� v�lik a membr�nelm�let. Ha pedig az elm�let igaznak bizonyul, az sok mindent felbor�that �s al�t�masztja egy negyedik dimenzi� l�tez�s�t is, ami bizony jelent�s kihat�ssal lehet a term�szet vil�g�r�l szerzett ismereteinkre. Ami a kozmol�giai hat�sok megfigyelhet�s�g�t illeti, elvileg az elk�vetkez� �vekben a tervek szerint fell�v�sre ker�l� m�holdak m�r k�pesek lesznek a feladat elv�gz�s�re, �gy ak�r n�gy-�t �ven bel�l v�laszt is kaphatunk a nagy k�rd�sre.

T�rj�nk azonban vissza a rendszer alapjaihoz, a Randall-Sundrum modellhez, ami egy matematikai le�r�st ad arr�l, hogyan form�lja a gravit�ci� az univerzumot, elt�rve az �ltal�nos relativit�sban megfogalmazottakt�l. Keeton �s Petters arra a bizonyos gravit�ci�s k�vetkezm�ny�re �sszpontos�tott ami megk�l�nb�zteti a membr�n elm�letet Einstein elm�let�t�l. A membr�nelm�let szerint a korai vil�gegyetemben l�trej�tt viszonylag kis "fekete lyukak" a mai napig is k�pesek voltak t�l�lni �s fennmaradni. Ezek a t�meg�kben egy par�nyi aszteroid�n�l nem nagyobb fekete lyukak az univerzum s�t�t anyag�nak r�szei, melyek ahogy nev�k is sugallja, nem bocs�tanak ki f�nyt, viszont rendelkeznek gravit�ci�s er�vel. Ezzel szemben az �ltal�nos relativit�s elm�let azt mondja, hogy ezek a kezdeti fekete lyukak m�ra m�r elp�rologtak.

Petters kisz�m�totta a legk�zelebbi ilyen fekete lyuk lehets�ges poz�ci�j�t �s nem kis meglepet�s�kre az eredm�ny szerint az j�val a Pl�t� p�ly�j�n bel�l helyezkedik el. Petters szerint amennyiben ezek a fekete lyukak csup�n 1 sz�zal�k�t kitenn�k a galaxisunkban rendelkez�sre �ll� s�t�t anyagnak, akkor t�bb ezer ilyen kis t�meg� fekete lyuk lehet a Naprendszerben.

Mint kider�lt, a membr�nelm�let fekete lyukai elvileg megfigyelhet�k, mivel ha val�ban l�teznek, akkor hat�st gyakorolnak a F�ld fel� halad�, m�s galaxisokb�l �rkez� elektrom�gneses sug�rz�sra. A fekete lyukak �ltal kiv�ltott gravit�ci�s lencse hat�s legjobban a gammasugar� kit�r�seken figyelhet� meg, valahogy �gy mint amikor egy ki�ll� k� megzavarja egy t� fodroz�d�s�t, v�li Keeton. A fekete lyuk is egy interferencia s�m�t hoz l�tre, ami mag�n hordozza mind a gamma sugarak, mind a fekete lyuk gravit�ci�j�nak jegyeit. A negyedik t�rbeli dimenzi� jele az interferencia s�m�kban lesz felfedezhet�. A plusz dimenzi� �sszeh�z�d�st id�z el� a gamma sugar� "fodrok" k�z�tt, melyek a nemzetk�zi �sszefog�sb�l sz�let� Gamma-ray Large Area Space Telescope seg�ts�g�vel lesznek m�rhet�k.

A NASA, az Egyes�lt �llamok Energia�gyi Hivatala, valamint francia,n�met, jap�n, olasz �s sv�d int�zetek k�zrem�k�d�s�vel k�sz�l� �j �rt�vcs�vet 2007 augusztus�ban tervezik fell�ni.