A sz�ban forg�, egy �vsz�zadra visszatekint� Poincar�-sejt�st a k�l�nc orosz matematikus, Grigorij Perelman bizony�totta be, aki nemcsak munk�j�val, de az elismer�s visszautas�t�s�val is mag�ra vonta a vil�g figyelm�t.

Ahogy arr�l m�r kor�bban besz�moltunk, Perelman a vil�gon els�k�nt visszautas�totta a legn�v�sabb matematikai d�jat, a Fields-�rmet, �s v�rhat�an ugyanezt teszi a megold�s�rt j�r� egymilli� amerikai doll�rral is, annak ellen�re. hogy koll�g�i az elm�lt 10 �v legjelent�sebb matematikai v�vm�ny�nak titul�lt�k munk�j�t.

Perelman nem csup�n a m�di�t rekeszti ki vil�g�b�l, de a matematikusok k�z�ss�g�t is. Janu�rban kor�bbi munkahely�t, a Szteklov Int�zetet is otthagyta, az�ta munkan�lk�lik�nt �l �desanyja szentp�terv�ri lak�s�ban. A h�res Poincar�-sejt�s bizony�t�s�nak nagy r�sz�t �n�ll�an, koll�g�i k�zrem�k�d�se n�lk�l dolgozta ki, melynek els� r�sz�t 2002-ben tette k�zz� az interneten, az arXiv.org-on.

A Poincar�-sejt�s a topol�gia, a t�rgyak azon geometriai tulajdons�g�nak k�zponti k�rd�se, melyek nem v�ltoznak ny�jt�s, torzul�s vagy zsugor�t�s hat�s�ra. Poincar� val�sz�n�s�tette, hogy a k�tdimenzi�s t�r egyenletei �talak�that�k h�romdimenzi�s t�rhez is. A k�tdimenzi�s terek topol�giai le�r�sa m�r az 1800-as �vekben megt�rt�nt, ezek seg�ts�g�vel az �sszes lehets�ges fel�let (mint p�ld�ul a F�ld felsz�ne) le�rhat� matematikai eszk�z�kkel.

A hatvanas �vekt�l kezdve a matematikusok minden tov�bbi dimenzi�ra �talak�tott�k az egyenleteket, de egyik elj�r�s sem m�k�d�tt h�rom dimenzi�ban. Ez tette ismert� a probl�m�t, melynek megold�s�ra a Clay matematikai Int�zet �rt ki p�ly�zatot egymilli� doll�r �rt�kben

Az orosz matematikus 2002 �s 2003 k�z�tt publik�lt h�romr�szes munk�j�ban r�szletesen le�rta hogyan g�rd�thet�k el a probl�ma megold�s�t g�tl� akad�lyok. Az�ta folyamatosan vizsg�lj�k Perelman munk�j�t, t�bben megk�s�relt�k tov�bb fejleszteni. Ilyen volt 2005-ben egy k�nai pr�b�lkoz�s, ami azt �ll�totta, hogy els�k�nt jutottak el a Poincar�-sejt�s teljes bizony�t�s�hoz. A publik�ci� n�pszer�s�t�s�ben k�zrem�k�d�tt a k�t k�nai matematikus, Huai-Dong Kao �s Csi-Ping Zsu mentora, a j� nev�, Egyes�lt �llamokban dolgoz� Sing-Tung Jau, a Harvard matematika professzora. Jau azzal �rvelt, hogy Perelman munk�j�ban sz�mos kulcsfontoss�g� bizony�t�k igen v�zlatosan lett le�rva, gyakorta hi�nyoznak a teljes bizony�t�sok.

A k�naiak megmozdul�sa t�bb matematikusban is ellen�rz�seket v�ltott ki, akik hangot is adtak rosszall�suknak, �gy a New York Times is felkapta az esetet. Az amerikai �js�g m�lyrehat�an foglalkozott a t�m�val, olyannyira, hogy m�g a megk�zel�thetetlennek tartott Perelmant is megsz�laltatt�k, aki nem igaz�n �rtette mivel t�bb Kao �s Zsu munk�ja az �v�n�l. A Times Jau professzorhoz is ell�togatott, aki az �js�g tud�s�t�j�nak tagadta, hogy hi�nyoss�gokat tal�lt volna Perelman munk�j�ban. A bizony�t�s ellen�rz�se m�g nem z�rult ugyan le, de a Science szerkeszt�i �gy v�lik t�bb sikertelen k�s�rlet ut�n az orosz matematikus v�gre val�ban eljutott a megold�shoz.

A tudom�nyos foly�irat a m�sodik helyre a fosszili�k DNS-einek szekven�l�s�nak egy �j technik�j�t sorolta, melynek seg�ts�g�vel a kutat�k t�bb mint egymilli� b�zisp�rt nyertek ki a neanderv�lgyi emberek DNS-�b�l. Harmadik lett a vil�g k�t nagy j�gmezej�nek gyorsul� �temben t�rt�n� zsugorod�s�r�l sz�l� kutat�s, negyedik egy 375 milli� �ves, a tengeri �s a sz�razf�ldi �llatok evol�ci�s l�nc�ban t�tong� �rt bet�lt� hal.

Az �t�dik helyet egy amerikai-brit csoport �ltal "metaanyagokb�l" el��ll�tott �lc�z� eszk�z nyerte el, a hatodik egy, a kor el�rehaladt�val kialakul� l�t�scs�kken�st enyh�t� gy�gyszer, m�g a hetedik helyen egy olyan dolgozat v�gzett, melynek szerz�i rovarokon mutatt�k be a fajok felemelked�s�nek folyamat�t. A nyolcadik legjelent�sebb tudom�nyos v�vm�nyk�nt �rt�kelt�k azt az �j mikroszk�pos technik�t, mellyel a biol�gusok tiszt�bb k�pet kapnak a sejtek �s feh�rj�k szerkezet�r�l, kilencediknek sorolt�k be azt a tanulm�nyt, mely betekint�st ny�jt abba a folyamatba, mellyel az agy �j eml�kek t�rol el. A t�zes lista v�g�n az apr�cska RNS molekul�k egy �j, a g�nekre hat�st gyakorl� csoportj�nak felfedez�se v�gzett.

A magazin az �tt�r�sek mellett nem hagyta sz� n�lk�l a visszal�p�seket sem. Ezek k�z�l a legjelent�sebbnek a d�l-koreai kl�noz� Hwang Woo-suk botr�ny�t min�s�tette, aki meghamis�totta kutat�si eredm�nyeit.