A Wisconsin-Madison Egyetem antropol�gusa, John Hawks �ltal vezetett tanulm�ny a nemzetk�zi genom projekt adatait felhaszn�lva t�madja azt az �ltal�nosan elfogadott n�zetet, miszerint az emberi evol�ci� lelassult a modern ember megjelen�s�vel. Hawks becsl�se szerint csak az elm�lt 5000 �vben k�r�lbel�l sz�zszoros�ra n�tt a pozit�v kiv�laszt�d�s az emberi evol�ci� b�rmely m�s szakasz�hoz viszony�tva. Az �j genetikai m�dosul�sok a mez�gazdas�g felvir�gz�s�val v�gbemen� �trendv�ltoz�soknak, valamint a civiliz�ci�k n�veked�se ut�n megjelen� j�rv�nyos betegs�gekkel szembeni ellen�ll� k�pess�g kialakul�s�nak k�sz�nhet�k.

John Hawks

"Evol�ci�s szempontb�l a lassan fejl�d� kult�r�k h�tr�nyban vannak. A popul�ci�k drasztikus n�veked�se sokkal t�bb genetikai mut�ci�t eredm�nyez, �s minden mut�ci�nak ami az emberek el�ny�re v�lhat, megvan az es�lye a kiv�laszt�d�shoz, valamint a tov�bb�r�k�t�shez" - magyar�zta Hawks. A tanulm�ny az emberi evol�ci� �tfog� �jragondol�s�hoz vezethet, k�l�n�sen ann�l a n�zetn�l, amely szerint a modern kult�ra elnyomja a t�l�l�si k�pess�get fokoz� fizikai genetikai v�ltoz�sokat. "Genetikailag sokkal nagyobb m�rt�kben k�l�nb�z�nk az 5000 �vvel ezel�tt �lt emberekt�l, mint �k k�l�nb�ztek a neanderv�lgyiekt�l" - tette hozz� Hawks.

B�r a popul�ci� m�rete �s a term�szetes kiv�laszt�d�s k�z�tt vont �sszef�gg�s val�j�ban semmi �jat nem jelent, a k�pess�g hogy sz�mszer�s�thet� bizony�t�kot tudunk letenni az asztalra, egy �j �s izgalmas fejlem�nye a Hum�n Genom Projektnek. Hawks a Nemzetk�zi HapMap Projekt adatait haszn�lta fel kutat�saihoz. Ez a kezdem�nyez�s az egym�st�l t�vol �l� embercsoportok genetikai hasonl�s�gait �s k�l�nb�z�s�geit katalogiz�lja. B�r a HapMap c�lja az eg�szs�get befoly�sol� g�nek beazonos�t�sa, remek t�rk�pet ad az �si popul�ci�k genetikai elt�r�seir�l is.

Az emberi g�n�llom�ny 99%-ban az �sszes embern�l k�z�s, a fennmarad� 1% lehet az illet� egy�nn�l frissen fell�p�, teljesen egyedi mut�ci�k sorozata. Ezek nagyobb r�sze persze valamikor r�gebben keletkezett, s ez�rt nagysz�m� embern�l megtal�lhat�. Az ilyen, legal�bb 1%-os gyakoris�ggal el�fordul� elt�r�seket m�r nem egyedi mut�ci�nak, hanem genetikai polimorfizmusnak tekintik. A HapMap projekt a DNS genetikai polimorfizmus�t, az �gynevezett SNP-ket (single nucleotide polymorphisms) katalogiz�lja. A projekt k�r�lbel�l 4 milli�t t�rk�pezett f�l a becs�lt 10 milli� SNP-b�l.

A nemr�giben v�gbement genetikai v�ltoz�sok ut�ni kutat�shoz Hawks a kapcsolts�gi egyens�ly (LD) nev� jelens�gre �sszpontos�tott. Ezek azok a helyek a genomban, ahol gyakrabban fordulnak el� genetikai v�ltoz�sok, �ltal�ban az�rt, mert ezek a v�ltoz�sok valamilyen szelekci�s el�nyt tesznek lehet�v�. A pozit�v kiv�laszt�d�st jellemz�en egy hossz�, szakadatlan LD szegmens jelzi.

Hawks eredm�nyei sok tekintetben szemben�llnak a hagyom�nyos gondolkoz�ssal. P�ld�ul az id�k sor�n kialakult er�teljes csontszerkezeti v�ltoz�s egy�rtelm�en mutatja, hogyan v�lt az ember fizikailag kisebb�, mely sor�n fogaink �s agyunk m�rete is cs�kkent. Ezt �ltal�ban a nyugodt kiv�laszt�d�s jelek�nt �rt�kelik, amikor a m�retnek �s az er�nek m�r nincs kulcsfontoss�g� szerepe a fennmarad�sban, �gy ez az �t id�szakosan val�ban bez�rult.

Hawks szerint ugyanakkor megny�ltak az evol�ci� m�s �sv�nyei, ez�rt a genetikai v�ltoz�sokat az ut�bbi id�ben m�r a kult�r�ban, az �letm�dban bek�vetkez� v�ltoz�sok vez�rlik. Az egyik legjobb p�lda a lakt�z, a tej megem�szt�s�t el�seg�t� g�n. Ez a g�n norm�l esetben besz�nteti aktivit�s�t mire valaki tizen�vess� v�lik, magyar�zta Hawks. Az �szak-eur�paiakn�l azonban kifejl�d�tt a g�n egy olyan v�ltozata, ami eg�sz �let�kre lehet�v� teszi a tej iv�s�t. Ez egy viszonylag �j adotts�g, ami k�zvetlen�l k�thet� a h�zt�ji gazdas�gok fejl�d�s�hez, valamint a tej mez�gazdas�gi term�kk�nt t�rt�n� felhaszn�l�s�hoz. A k�pess�g ma is f�k�nt Eur�p�t jellemzi, kiv�ve a d�li nemzetek lak�it. Mellett�nk �szak-Amerika �s Ausztr�lia toler�lja a tejcukrot.

A tanulm�ny szerint a kiv�laszt�d�s legjelent�sebb �j �sv�nyei a betegs�gekkel szembeni ellen�ll�shoz k�thet�k. Amikor az emberek k�r�lbel�l 10 000 �vvel ezel�tt elkezdtek nagyobb csoportokban �lni, megszaporodtak a j�rv�nyos betegs�gek, mint a mal�ria, a himl� �s a kolera, melyekkel szemben elkezdtek kialakulni az ellen�ll�st seg�t� g�nek. A mal�ria az egyik legegy�rtelm�bb p�lda, mivel jelenleg m�r t�bb mint k�t tucat beazonos�tott genetikai adapt�ci� kapcsol�dik a mal�ria ellen�ll�shoz. Egy szint�n nemr�g felfedezett g�n a CCR5, amit 4000 �vvel ezel�ttr�l eredeztetnek �s ma az eur�pai n�pess�g k�zel 10%-a rendelkezik vele. Felfedez�se csak nemr�g t�rt�nt meg, mivel ez a g�n a HIV/AIDS ellen v�d, eredeti funkci�ja a himl� elleni k�zdelem lehetett.

A n�pess�g n�veked�se gyors�tja a fenti v�ltoz�sokat, emelte ki Hawks. Amikor Darwin a Fajok eredet�ben az �llatok szaporod�s�n�l rejl� kih�v�sokr�l �rt, mindig kiemelte, hogy az �llom�ny m�rete "a legfontosabb a sikerhez", min�l nagyobb a popul�ci�, ann�l t�bb a genetikai v�ltoz�s. Hawks szerint ez az emberre is teljes m�rt�kben igaz. 10 000 �v alatt az emberi popul�ci� n�h�ny milli�r�l az id�sz�m�t�s kezdet�re 200 milli�ra n�tt, majd 1700-ban m�r 600 milli�n�l tartott, ma pedig t�bb mint 6,5 milli�rdan �l�nk a bolyg�n. Az ezeket megel�z� id�kben sok�ig annyira alacsony volt a F�ld n�pess�ge, hogy a pozit�v kiv�laszt�d�s csigatemp�ban zajlott.

"Ami a legelk�peszt�bb az emberekn�l, hogy sok�ig csak egy kis majomfaj voltunk Afrika egyik szeglet�ben, �s genetikailag a k�zel�ben sem j�rtunk mai lehet�s�geinknek. Ez egyetlen m�sik fajra sem mondhat� el" - �sszegezte tapasztalatait Hawks.