Az egyetem felfedez�se nagyobb jelent�s�ggel b�r, mint 15 �vvel ezel�tti �tt�r�s�k, amikor egy r�k kezel�s�re alkalmas hat�anyagot, a taxolt tal�lt�k meg egy gomb�ban, nyilatkozott Gary Strobel az egyetem n�v�nytudom�nyi professzora. trobel, aki folyamatosan j�rja a vil�got hasznos mikrob�kat �g�r� egzotikus n�v�nyek ut�n kutatva, D�l-Amerik�ban egy patag�niai es�erd�ben tal�lt r� a gomb�ra, m�g 2002-ben, amikor sz�mos n�v�nyt begy�jt�tt, k�zt�k egy �si fa, az �gynevezett "ulmo" �gait is.

Amikor munkat�rsaival megvizsg�lt�k az �gakat, belsej�ben egy gomb�t tal�ltak, amit vizsg�latoknak vetettek al� �s felfedezt�k, hogy a gomba, a "Gliocladium roseum" g�zokat termel. A k�s�bbi tesztek kimutatt�k, hogy a gomba - oxig�n korl�toz�s hat�s�ra - t�bb olyan alkot�elemet hoz l�tre, ami rendszerint a nyers olajb�l kinyert d�zel �zemanyagban is megtal�lhat�. "Ezek az els� olyan organizmusok, melyek bizony�tottan d�zel hozz�val�kat �ll�tanak el�" - mondta Strobel. "Ez egy jelent�s felfedez�s."

A professzor arr�l nem tudott �rdemben nyilatkozni, hogy a gomba �zemanyag, amit "miko-d�zelnek", azaz gomba-d�zelnek kereszteltek el, k�pes lehet-e kiel�g�teni az �zemanyagok ter�n tapasztalhat� hatalmas piaci ig�nyeket. A kereskedelmi mennyis�gek el��ll�t�s�hoz vezet� �ton sz�mos buktat� lapulhat, figyelmeztet Strobel, aki ink�bb meghagyja a munka ezen r�sz�t azoknak, akik ezekre a ter�letekre specializ�l�dtak. "Az a k�rd�s, hogy vannak-e m�g m�s mikrob�k is, amik k�pesek ilyen teljes�tm�nyre" - tette hozz� Strobel.

A korm�ny�gyn�ks�gek �s a mag�nipar m�ris �rdekl�d�s�t fejezte ki a gomb�val kapcsolatban, aminek eredm�nyek�nt egy csapatot hoztak l�tre tov�bbi kutat�sokra az MSU m�rn�ki kara �s a Yale Egyetem kutat�i egy�ttm�k�d�s�vel. A csapat egyik tagja Strobel professzor fia, Scott, a Yale molekul�ris biofizika �s biok�mia professzora. Az MSU-Yale csapat sz�mos k�rd�sre keresi majd a v�laszt, t�bbek k�zt a Gliocladium roseum genetikai �sszet�tel�re. "A felfedez�s f� �rt�ke nem maga az organizmus, hanem a g�zok termel�s��rt felel�s g�nek lehetnek" - taglalta Gary Strobel. "Ezek olyan enzimek, amik elv�gzik a t�ptalaj, mint a cellul�z �talak�t�s�t miko-d�zell�."

Scott Strobel �s csapata m�r elkezdte a gomba genomj�nak a vizsg�lat�t, a teljes g�n fel�p�t�s meg�llap�t�sa mellett genetikai �s biok�miai tesztek eg�sz sor�t futtatj�k majd, hogy beazonos�ts�k a d�zel el��ll�t� tulajdons�gok�rt felel�s g�neket. "A f� k�rd�s az, hogy mi felel�s ezeknek az �sszetev�knek az el��ll�t�s��rt" - fogalmazott Scott Strobel. "Ha siker�l azonos�tani, akkor j� es�llyel fel tudjuk majd nagy�tani, jobb hat�sfokot �rve el az el��ll�t�sban."

Ut�bbihoz persze m�g meg kell tal�lni azt a m�dszert is, amivel a gomba g�ztermel�s�t cseppfoly�s �llapotba tudj�k alak�tani, hogy egy el�gethet�, foly�kony �zemanyagot nyerhessenek bel�le. A gomba egyik legnagyobb el�nye, hogy cellul�zzal t�pl�lkozik, ami a F�ld egyik leggyakoribb szerves molekul�ja, gyakorlatilag mindenhol megtal�lhat�. A kutat�k kor�bban nem tal�lkoztak olyan mikrob�val ami a Gliocladium roseumhoz hasonl� soksz�n�s�ggel �ll�tana el� k�zepes l�nc� sz�nhidrog�neket, mondta Scott. Hosszabb sz�nhidrog�n l�ncok gyakoriak, ezek azonban nem alkalmasak a benzintankok vagy a sug�rhajt�m�vek sz�m�ra.

Forr�s: SG.hu