Az MIT besz�mol�b�l kider�l, a kutat�k nem �j hanem megszokott anyagokat haszn�ltak fel, �ppen ez�rt is biztosak abban, hogy az eredm�nyek n�h�ny �ven bel�l megjelenhetnek a h�tk�znapokban. Tekintve az energia hordoz�k k�r�li hangulat fokoz�d�s�t, els�dleges probl�m�t oldana meg a fejleszt�s.  A legfontosabb el�ny, hogy az �jrat�lt�shez sz�ks�ges id� radik�lis m�rt�kben ler�vid�l, id�vel pedig az esetleges t�meggy�rt�snak k�sz�nhet�en a k�lts�gek is cs�kkenhetnek. 

A kutat�csoport m�r 2004.-ben el jutott az els� igaz�n fontos felismer�shez, akkor ugyanis r�j�ttek, hogy a manaps�g haszn�latos, sok energi�t t�rol� l�tiumion akkumul�torokn�l nem mag�t�l �rtet�d� a lass� felt�lt�si sebess�g, em�g�tt valamilyen, eddig nem ismert ok b�jhat meg.  Tov�bbi munka eredm�nyek�nt az is kider�lt, hogy a l�tium-vas-foszf�t eset�ben az l�tiumionoknak sokkal gyorsabban kellene mozogniuk, m�gpedig a felsz�nr�l hozz�f�rhet� csatorn�k r�v�n, amelyek lehet�v� teszik a nagyobb sebess�get.  A probl�ma abban jelentkezett, hogy nem minden ion volt ilyen "csatorna" k�zel�ben, a k�v�l marad�k pedig nem is f�rtek hozz� a csatorn�khoz.  A kutat�s folytat�sak�nt egy olyan rendszerrel siker�lt el��llniuk, amely a v�rosok k�rgy�r�ihez hasonl�an lehet�v� teszi az ionok sz�m�ra a csatorn�khoz t�rt�n� egyszer� navig�l�st.  A felsz�n �talak�t�s�val teh�t siker�l megoldaniuk a kor�bbi probl�m�t, ez pedig azt eredm�nyezte, hogy a protot�pusk�nt haszn�lt, kisebb m�ret� akkumul�tor alig 10-20 m�sodperc alatt felt�lt�dj�n. Em�letileg a felhaszn�l�snak nincsenek korl�tai, az �j fejleszt�s minden esetben alkalmazhat� ahol akumul�torr�l �zemeltethet� k�sz�l�ket alkalmaznak, a technol�gia a m�ret �s a s�ly cs�kken�s�t is eredm�nyezi majd, amely k�l�n�sen a hordozhat� k�sz�l�kek eset�ben hasznos�that�.

Ezzel egy�tt a gy�rt�si k�lts�gek is cs�kkenhetnek - amennyiben val�ban a kereskedelembe
ker�lnek majd az �j p�ld�nyok, leghamarabb sajnos csak 24-36h�nap m�lva, bizakodva v�rjuk.

Forr�s: MIT news